Előszó: Itt is lennénk az új résszel, most hétvégén nem mentem apukámhoz se sehova úgyhogy volt időm, talán majd a 9.-ediket is el kezdem begépelni :) Már elég sok fejezet meg van papíron, már alig várom hogy mit fogtok szólni az egyik fejezet fordulatához :) Jó olvasás és ezer puszi:
Az Írók
-Harry szemszöge-
-Srácok valamit el kell mondnom nektek…kérlek ne legyetek dühösek…de..de…szóval Emily farkas.
Láttam, hogy ledöbbentek és Liam arcán láttam a gyűlöletet is. Nem tudom hogy mit fog csinálni de a nyugodtság eltűnt az arcáról és egész lényében izzott a dühtől.
Louis még mindig döbbenten állt, Zayn pedig azon gondolkodott hogy mit is kéne mondania…de a farkasos dologról kicsit elkalandoztak a gondolatai Ashley felé, amin mosolyognom kellett. EZt ő is észrevette és elpirult. Louis kezdett visszatérni közénk de még mindig nem értett semmit. Liam szólalt meg elsőként:
-Harry te normális vagy, behoztál a házba egy kor…farkast?!-esett nekem.
-Mégis mit kellett volna tennem, hagytam volna ott egyedül az erdőben? Ő még mindig az az Emily akit eddig volt, nem változott meg, ne felejtsd meg Liam!- mondtam neki mostmár én is dühösen. Tudtam hogy Liam nem fogja díjazni, ha ezt megtudja, de ez azért túlzás, nem lett semmi baja tőle se neki, se senkinek úgyhogy leállhatna…
-Nem felejtem el, de te erre behoztad egy vámpírokkal teli házba, gratula Styles! Legközelebb hozdd haza az egész falkát! Számomra így már nem ugyanaz a lány hanem egy rühes farkas, akit kedvem támadt kinyírni! Örülj neki hogy nem vagyok egy szörnyeteg, és a drágalátos farkasod megúszta, de ha megtudom hogy bármelyikőtök szóba mer állni farkasokkal, netán találkozgatnak, azt megölöm! És a farkast is! És ez nem csak Harryre vonatkozik hanem mindenkire! Megértettétek?!-ordította Liam vöröslő szemmel, és nem csak bennem hanem Zayn-ben is felment a pumpa, de ő türtőztette magát.
-Ezt nem kellett volna…-mondtam és ököllel behúztam neki egyet. Újra lendítettem a karom, de Liam kitért az ütés elől és a földre taszított a kezemet kicsavarva szorította földhöz, az térdét pedig a gyomromba fúrta.
-Harold Edward Styles, te nem fogsz itt engem pofozgatni, értve vagyok?!
-Nem fogod megmondani hogy mit csinálok! És jobb lesz ha békén hagyod Emily-t-válaszoltam neki vissza.
-De igen, mert amíg ebben a házban élsz én parancsolok neked! Azt meg majd meg látom hogy békén hagyom vagy megölöm.-mondta fölényesen majd felállt és elindult a konyha felé.
Régen olyan jóban voltunk, mintha testvérek lennénk…bár akkor is voltak nézeteltéréseink, de nem ilyenek…de az már a múlt.
Épp felé akartam venni az irányt amikor a szemem sarkából megláttam, hogy Emily magához tért. Ezt pechemre Liam is észrevette és 360 fokos fordulattal felé vette az irányt.
De én elé ugrottam, megakadályozva hogy bántani tudja. Zayn rögtön követte a példámat Loui pedig kis habozás után. Így már hárman vettük körbe. Liam belátta hogy hármunk ellen nincs mit tennie, ezért inkább feladta és elrohant.
Mikor megfordultam láttam hogy a szerelmem sír, egyből odahajoltam hozzá és szorosan magamhoz öleltem.
-Nyugodj meg nincs semmi baj.-vigasztaltam, miközben letöröltem a könnyeit.
-Em, mi nem fogjuk hagyni hogy bárki is bántson téged.-mondta neki Zayn és kedvesen rámosolygott.
-Ha kell az életünk árán is megvédünk…csak kérlek, ne sírj…-kérlelte Loui és kezével végigsimította az arcát, ami eléggé idegesített, de persze nagyon jól esett hogy ők mellettem állnak.
-Honnan tudja Liam, hogy farkas vagyok?-tette fel a kérdést Emily bátortalanul.
-Harrytől!-újságolta Loui.
-Fogd be!-mondtam neki
-Mért fogjam be, hiszen ez csak is kizárólag miattad van!-kiabált Louis.
-Tényleg miattam?! Ki hazudott mindenkinek? És mégis ki gázolt bele mindenki életébe jogtalanul?! Mert én nem az biztos!
-Hát képzeld egy vámpír is követhet el hibákat és…!
-Hagyjátok már abba!-szólt ránk Emily.
-Srácok Emily-nek igaza van, az most nem megoldás ha veszekedtek…viszont öhm…-túrt bele a hajába- semmi hagyjuk..-
Pontosan tudom hogy mit akart tudni be félt Loui reakciójától. De most mindegy, jobb lesz ha elmondja. Segíteni fogok nekik, ennek az egésznek nincs már értelme amit csinálnak…
-Zayn, itt az ideje hogy elmondd az igazat. -mondtam neki határozottan.
-Remélem, nem lesz belőle nagyobb baj…-tette hozzá Loui halkan, mi pedig Zaynnel egymásra néztünk.
-De Harry, én még erre nem állok készen és szerintem Ő sem…- mondta Zayn aggódva. Igaza van, nem tudhatjuk hogy Loui miként reagálna, de most az egyszer muszály lesz kockáztatnunk…Tudom hogy Zayn nem sokáig bírja így hogy alig látják egymást és ezt a titkolózást…
Én mellette állok.
-Muszály lesz, és neki nem lesz semmi baja. Igérem! Vigyázok rá, ahogy te is Emily-re, amikor szükségem volt rá.-győzködtem.
-Jó…-mondta még mindig bizonytalanul.-de Loui igérd meg hogy nem mondassz el semmit Liamnem és Niallnek! Ez nagyon fontos nekem…
-Megigérem, csak mondd már.-mondta Louis izgatottan.
-Hát tudjátok minden egy évvel ezelőtt kezdődött...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése