Eddig Mulingarben éltem,soha nem mentem még el több időre innen (lehet,hogy furának tűnik,de igaz),nagyon ijesztő lesz egy új helyen lakni. De nem ez a legrosszabb dolog a legjobb barátnőmet ott kellett hagynom,szinte már pelenkás korunk óta ismerjük egymást. Nem tudom,hogy találok e még valaha ilyen barátot.
Tiffanyval különleges volt a barátságunk,neki mindent el mondhattam. Mikor a nagymamám meghalt,akkor is csak vele tudtam meg beszélni (csak rá számíthattam)!
-Meg érkeztünk!-zökkentet ki anya a gondolataimból.
Apa kivette a böröndöket a kocsiból és be vitte a hatalmas házba.
Ez a ház gyönyörű és hatalmas volt,olyan mint amilyenbe a filmsztárok laknak.A ház mögött volt az erdő,ahogy a napfény a fák között sütőt,valami mesébe illő látványt nyújtott.
Majd apa meg mutatta a szobámat. A szobám az emeleten volt,pont az erdőre nézet.
Elkezdtem ki pakolni a cuccaimat,de mikor kinéztem az ablakon és meg pillantottam az erdőt,nem bírtam tovább valami azt sugta oda kell mennem.Leszaladtam a lépcsőn.
-Ki mentem az erdőbe...!-választ nem várva ki rohantam a hátsó ajtón az erdő felé.
Kint már kezdet sötétedni de nem érdekelt,meg akartam találni azt ami ide vonzott.
Beljebb,-és beljebb mentem az ismeretlen felé.
Olyan sötét volt,hogy az orrom hegyéig is alig láttam és mivel a levegő lehült ezért kezdtem már nagyon fázni. Majd elsőtétült minden és nagyon féltem...
-Harry szemszöge-
-Elmentem vadászni!-kiabáltam oda a srácoknak,akik csak bólintottak egyet.
Száguldottam a fák mellett,imádok futni olyan ilyenkor mintha semmi gondom nem lenne az életben,amenyire már én élek
Farkas szagot éreztem és Zaynnét,lehet,hogy megint összetüzésbe került egy farkassal. Meg akrtam gyözödni rólla,hogy nem csinált semmi hülyeséget amiből az következne,hogy megint nem vadászhatnánk egy hónapig,mert mindenhol hemzsegnének a farkasok és ha meg próbálnánk ki jönni a házból nekünk ugranának a farkasok....jóbb lesz ha meg nézem Zayn mit csinál egy farkassal!
Amikor oda értem nagy meglepetésemre nem egy farkast hanem egy lányt pillantottam meg,szőkés barna haja és zöldes kék szeme volt és Zayn éppen próbálta meg csókolni,vagyis meg is csókolta na jó nekem ennyi elég volt...!!!!!
Fel fordul a gyomrom Zayn,hogy tudta me csókolni azt a csajt (aki nem melesleg egy FARKAS!!!) ,mind azt hittük,hogy ő utája a legjobban a farkasokat és most meg egy farkassal csókolozik akkor most mi van!?
Miközben próbáltam ki verni a fejemből az előbb látottakat és vadászásra összpontosítani,egy lányt láttam meg amint a földön fekszik egy fa mellett,vérző fejjel,öntudatlanul!
-Ashley szemszöge-
Már majdnem egy éve együtt vagyok Zaynnel,de titokban kell tartanunk a kapcsolatunkat. Én farkas ő vámpír... Évszázadok óta hatalmas ellentét van a két faj között,így alig találkozunk és senki nem tudhat rólunk.
Az erdőbe rohantam fehér,farkas bundámban,ahol találkozni szoktunk. Közben elgondolkoztam amit a barátnőm mondott,hogy halotta a falka vezetőit vitatkozni arról,hogy a gyerekeikte is be kéne avatni ebbe a farkasos dologba...zsír két új kölyök,nincs sok kedvem újoncokkal törödni!
Zayn már ott várt. Visszaváltoztam emberé. Végre a karjaiba zárt és megcsókolt. Aztán elkezdtünk beszélettni a kapcsolatunkról meg arról,hogy egyszer el kéne mondanunk az igazat mindenkinek!
-Zayn szemszöge-
Úgy nem szeretem,ha fel hozza ezt a témát. Megcsókoltam hátha akkor abba hadja ezt a badarságot,csókunkat valami zörgés zavarta meg a bokor felöl,biztos egy kis állat.
NEM,nem ez....egy vámpír,még hozzá nem is akárki hanem Harry!
-Baszus Harry!
-Mi a baj?-kérdezte Ashley riadtan.
-Majd egyszer el magyarázom feltéve ha még láthatlak valaha is,de most mennem kell!-mondtam a szavakat szinte már suttogva!
-Ne Zayn,várj!!
Nem néztem hátra csak száguldottam Harry szaga után.
Mi lesz ha elmondja Liamnek,akkor tuti nem láthatom többet a szerelmemet.
Utol kell érnem és meg kell vele beszélnem mielőtt el mondhatná valakinek!
-Harry!-kiabáltam utána,de nem jött válasz és mé csak me se állt.
-Harry,kérlek várj meg és elmagyarázok mindent!
Lassitot,én is lassitottam és már csak sétáltunk egymás mellett.
-Ezen nem tudsz mit meg magyarázni!
-De Harry,te ezt nem érted én szeretem Ashleyt és....
-Áh,szóval Ashleynek hívják a te kis büdös farkasodat!-szakitott félbe.
-Igen Ashleynek hívják és kérlek ne beszélj így róla. Ő nem olyan mint a többi farkas,ő megértő,kedves és igazából szeretem,senkit nem szerettem még ennyire soha. És kérlek ne szólj Liamnek erről,mert akkor Ashleyt meg is ölhetik.
-És engem az mióta érdekel,hogy egy farkas megdö...meghal?
-Harry,kérlek akkor értem tedd meg,csak nem kivánhatod azt a tesódnak,hogy kinyirják a farkasok meg Liam!?
-Na jó...,de csak is miattad,mert nem akarom el veszíteni a bratyómat!-bökött oldalba.
-Köszi tesó!
Ahogy sétáltunk tovább meg pillantottunk egy ájult lányt,én egyböll rá vetettem maga,de Harry neki lököt a fának és azt mondta "Hogy ha egy ujjal is hozzá merek nyulni a lányhoz ő fog megölni és nem a farkasok!",így hát nem nyultam hozzá,amikor el engedett,nagy meglepetésemre Harry nem bántotta a lány hanem fell kapta és elkezdett szaladni vele a ház fele,mé hátra fordult és intett hogy menyek.
-Harry szemszöge-
Ott feküdt az a lány öntudatlanul és én.....nem nekem nincs szivem csak nem sajnálhattam meg egy embert hisz nap mint nap meg öltem egyet-ketött. Még időben löktem arrébb Zaynt,hogy ne hogy bánthasa,mikor el intéztem Zaynt oda léptem a lányhoz,felkaptam és elkezdetem vele haza fele száguldani olyan gyorsan ahogy csak tudtam! Intettem Zaynnek,hogy jöjjön ő is vagy ott akar éjszakázni a fa mellett!?
Mikor beléptünk mind a hárman az ajtón Liammék ott termettek és kérdően néztek hol rám hol pedig Zaynre.
-Harry biztos be akarod hozni a házba?-kérdezte Liam higadatan.
Én csak bólintottam és föl vittem az emletre a szobámba majd óvatosan le raktam az ágyra.
Le ültem mellé az ágyra és néztem ahogy alszik és arra vártam,hogy fel ébredjen.
-Emily szemszöge-
Egy idegen szobában ébredtem és az ágyon egy fiú ült. Nagyon meg ilyedtem és azt sem tudtam hogy hogy kerültem egyántalán ide vagy hogy hol vagyok.
-Szia,már nagyon izgultam érted!
-Tessék,te ki vagy,hogy kerültem ide és hol vagyok?
-Jaj bocs még be se mutatkoztam Harry vagyok Harry Styles,úgy kerültél ide,hogy pont az erdőben sétálgattam és megláttalak ájjultan feküdtél a földön és még a fejed is vérzett,és hát ami azt illeti itt vagy a szobámba. És téged,hogy hívnak?
-Köszi,de most már haza kell mennem! És Emily Evansnek.-álltam volna fel,de megszédültem és majdnem elestem,de Harry el kapott.
-Nagyon szép neved van Emily. Nem mész te innen sehova fölleg nem ilyen állapotba!-mondta gyönyörű zöld szemeit az enyémekbe fúrva.
-Köszönöm,Jól vagyok,tényleg nincs semmi bajom-mondtam kicsit bizonytalanul.
-Majd hiszem ha látom,gyere Em,be mutatlak a többieknek-majd meg ragadta a kezemet és lementünk a lépcsőn.
Egy hatalmas nappaliba érkeztünk ahol négy fiú ült egy fekete bőr kanapén és tv-t néztek.Szinte egyszerre néztek rám midn a négyen.
-Hali srácok,ő itt Emily!-mondta Harry rám nézve.
-Szia Emily,Liam vagyok. Ő pedig itt Louis,Zayn és Niall!
-Nagyon örülök,hogy meg ismerhetlek titeket,de most már haza kell mennem!-mondtam a srácokra nézve. A szőszi asszem Niallnek a szeme kicsit,mintha elkezdett volna pirosodni ezt Harry is észre vette.
-Most már ideje fel mennünk a szobámba!-mondta Harry és felhuzott a lépcsőn.
Be mentünk Harry szobájába és le ültem az ágyra. Azon gondolkoztam,hogy vajon Harry miért nem enged haza. Mit csináltam ami miatt itt kell maradnom?!
Harry az ablaknál állt és nem nézet rám,valamin erősen gondolkozott.
-Emily nem engedhetlek,mert....
-De a szüleim halálra izgulják magukat!-gyözködtem.
-....mert most olyan dolgot mutatok amire nem tudom,hogyan fogsz reagálni és ezt nem mondhatod el senkinek!
-Jól van és mi lenne az a dolog?
-Emily kérlek ne félj tőllem ezek után se,de én.....szóval én nem vagyok az aki....
